Hogyan őrizzük meg az ép elménket az otthoni összezártságban?!

Lehet, hogy már egy hét után úgy érzed, megőrülsz egy kicsit. Vagy nagyon. Ahogy próbálsz eligazodni a különböző Google-Tantermekben vagy egyéb alkalmazásokban, polihisztorként segíteni a 10 percenként odahozott irodalmi / történelmi /matamatikai feladatokban, beosztani az egy szem laptopot, egyidőben lefoglalni és féken tartani a legkisebb(ek)et, aki(k) kezd(enek) kiborulni, mert senki nem ér rá foglalkozni velük… miközben nyugalom kellene a tanuláshoz, apa otthon-dolgozásához, netán a tiedhez is.

Ja, és még főzni mindennap az egész családra, és ehhez beszerezni a hozzávalókat a kifosztott üzletekből! Miközben 10 perc nyugira nincs időd a kávéddal, mert máris akarnak tőled valamit? Nem csoda, ha már most kilátástalannak tűnik az egész, nemhogy hetekig, hónapokig ez menjen! Lehet ezt kibírni? Egyátalán, hogyan őrizd meg az ép elmédet ebben az összezártságban?!

azt se tudjuk, hol áll a fejünk

Teljesen normális a reakciód

Nem csoda, ha úgy érzed, kiborulsz, és nem látod, hogy fogod túlélni – még csak nem is a koronavírust, hanem ezt az egész megváltozott élethelyzetet és az otthoni összezártságot…

Persze ott van a félelem a betegséget illetően is: elkapom? a családom elkapja? a szüleim elkapják?! TÚLÉLIK? A tévé, a hírek, a sok Facebookos megosztott cikk, poszt csak ráerősít erre, látva az ijesztő képeket, hallva a rémisztő történeteket. És mi lesz a munkával, az anyagiakkal?!

Ezek az érzések teljesen normálisak. Nagyon sok szorongás, kétségbeesés, nehéz érzés kavaroghat bennünk egy ilyen krízishelyzetben. Fontos, hogy ezt megengedjük magunknak, együttérzőek legyünk magunkkal (és a családtagjainkkal). Hirtelen szembesültünk a saját törékenységünkkel, hogy nem a mi kezünkben van az élet és a halál – és ez nagyon ijesztő. Nem csoda, ha máskor távoltartjuk magunktól ezt a gondolatot.  De most nem tudjuk.

Hogyan lépj tovább, hogy megküzdjél azzal a hatalmas kihívással, amit ez a nem várt helyzet hozott? Hogyan tudnád nemcsak túlélni, de esetleg akár a legjobbat kihozni ebből a válságból? Hogyan teremts olyan szokásokat, amik segítenek lelkileg egészségesen túlélni ezt a nehéz időszakot, netán még később is hasznodra lehetnek?

Ebben segítenek a következő tippek. Szempontok, ötletek, amelyekből a saját élethelyzetednek, elszántságodnak, energiádnak megfelelően tudsz meríteni. Megtalálni, hogy neked, nektek most mi segít.

sok nehéz érzés lehet benned

Legyen rendszer

Ahogy felborultak az eddigi életünk megszokott keretei, fontos, hogy megteremtsünk otthon egy új rendszert. A kiszámítható keretek biztonságot adnak a gyerekeinknek (amúgy nekünk is). A rendszer abban is segít, hogy ne menjünk egymás agyára az összezártságban – pláne, ha nálunk is beüt a kijárási korlátozás.

Legyen ideje a tanulásnak (előbb-utóbb csak megküzdünk a Google-Tantermekkel és belejövünk a kerékvágásba J), és legyen ideje a szabadidőnek is. Gondolj rá, hogy a gyerekeknek sok szabad időre van szüksége ahhoz, hogy feldolgozzák a stresszt és a bennük kavargó nehéz érzéseket – játékban, zenélésben, naplóírásban, kreatív alkotásban.

Legyen ideje az online létnek, videojátéknak. A kapcsolatokat nyilván online tudják pótolni a barátokkal, és ez nagyon kell. De mivel a távoktatás miatt amúgy is sokkal többet lesznek a képernyő előtt, fontos, hogy szabj határokat az online létnek, hogy ne vesszenek bele parttalanul.

Legyenek olyan idők, amikor együtt vagytok, mint család. Akár a közös étkezésben, a közös társasjátékban, vagy a házimunkát végezve. Bevonva őket akár sokkal több feladatba, mint eddig. Idejük lesz rá, hozzájárulnak vele, hogy működjön a család, és ha együtt csináltok valamit, az még külön idő is lehet anyával. Neked meg könnyebbség.

És legyen ideje a lefekvésnek, reggel meg lehet egy kicsit később kelni, hogy nem kell a gyerekeket iskolába indítani. A megfelelő pihenés, az elegendő alvás nagyon fontos az immunrendszer egészséges működéséhez!

fontos, hogy legyen rendszer

Mozogjatok és nevessetek – kiváló stresszoldás!

Az otthonléttel elvesztek a sport, táncórák, iskolai testnevelés is – pedig a gyerekeknek sok mozgásra van szüksége, hogy kiadják magukból a felgyűlt feszültségeket. Lehet, hogy kapnak tesiből a feladatokat, vagy edzéstervet a sportklubból. De ha nem, fontos, hogy beiktassatok mindennap valami mozgást. Amikor és amíg lehet, a szabadban.

Tudtad? A nevetés csökkenti a szorongást és a stresszt,  miközben növeli a boldogságért és a kötődésért felelős hormonok szintjét. Éppen ezért különösen jótékony hatású ebben a helyzetben, érdemes kihasználni. Csempésszétek be minden nap a vidámságot és a nevetést!

Lehet ez például hülye viccek mesélése, vagy régi vicces családi történetek felidézése vacsoránál. De akár minden nap tarthattok egy családi táncpartit is (rögtön a mozgással is összekötve) – minden nap másik gyerek választhatja hozzá a zenét. Vagy lehet párnacsata, csikizőparti, játékos birkózás, akadálypálya, ki tudja több emberről lehúzni a zoknit…

kell a vidámság

Legyen mindenkinek “énideje”!

Ez talán az egyik legnagyobb kihívás. Hogy ebben az összezártságban, akár szűk helyen, mindenkinek legyen saját ideje, ami csak az övé, amikor nem zavarják meg, amikor nyugodtan azt csinálhat, azzal foglalkozhat, amivel szeretne.

Ez szükséges ahhoz, hogy egyben tudjunk maradni – gyereknek, felnőttnek egyaránt. Legyen hát egy olyan idő, amikor mindenki egyedül kell elfoglalja magát. Olvasson, játsszon, pihenjen, mindenki a saját kuckójában. Nem online, nem házimunkát végezve.

A legnehezebb ezt a magunk számára megteremteni. Praktikusan is, mindabban, ami a fejünkre szakadt. De belülről is, hogy ezt egyátalán meg merjük engedni magunknak. Pedig életfontosságú, hogy szánjunk időt magunkra. Ha nem töltjük fel magunkat, akkor nem fogjuk tudni tartani a gyerekeinket. Használd ki a gyerekek csendes idejét, hogy leülj akár csak 10 percre egy teával, naplót írj, meditálj, vagy csak nézz ki a fejedből.

fontos az énidő

Legyen közös esti lecsendesedés!

Sűrűek a napok így, hogy a gyerekek (vagy akár mindenki) folyton otthon van. Sokkal az interakció, sok a lehetőség a súrlódásra. Ahogy telik az idő, a hetek, akár hónapok, úgy gyűlik bennünk a feszültség az összezártságtól, a szorongás a felfele kúszó fertőzési és halálozási számok miatt.

Ahhoz, hogy ezek a feszültségek kevésbé gyűljenek fel, megelőzésként érdemes lehet bevezetni egy közös esti elcsendesedést. Amikor leülünk, és együtt kiengedünk, együtt töltődünk Ez nagyon sokféle formát ölthet, kedvcsinálónak itt van néhány ötlet:

Esti meseolvasás az egész családnak – a népmesék a saját szimbolikus nyelvükön sokat taníthatnak nekünk a kitartásról, a nehézségekkel való megküzdésről, de bármilyen regényt is felolvashatunk folytatólagosan!

Esti közös éneklés – tábortűz ugyan nincs, de a közös nótázás így is jótékony hatású. Ha van, aki hangszeren játszik, kísérheti is, vagy ha többen is vannak, akár közös zenélést is lehet tartani.

Beszélgetős kör: kinek mi volt ma nehéz, minek örült? Vagy nagyon jótékony hatású lehet (mi adventben szoktuk azt csinálni), ha körbemegyünk és mindenkiről mondanak valamit a többiek egyenként, ami aznap jó élmény volt vele kapcsolatban.

Ha hívő család vagytok, ezekben a nehéz időkben különösen időszerű a közös esti imádság. Lehet, hogy már elmaradozott a sűrű mindennapokban, vagy a családból már kifele tartó kamaszok miatt. Most viszont mindenki itthon van, és sok erőt, békességet kaphattok belőle.

legyen esti elcsendesedés, hogy megőrizzük a békét

Számíts rá, hogy lesznek konfliktusok – a tesók között!

Lesznek konfliktusok, ez borítékolható. Ha egyébként is nehezebb két gyereked között a kapcsolat, akkor pláne. Már csak azért is, mert itt fog kijönni az a sok stressz, ami a gyerekeidet feszíti. Nekik is nehéz, hogy feje tetejére állt a megszokott világuk.

Lehet, hogy az iskola annyira nem hiányzik, de az igen, hogy nem találkozhatnak a barátaikkal, nem mehetnek különórára, nem mozoghatnak annyit. Ráadásul érzik a te szorongásodat, és aggódnak érted, meg a nagyszüleikért.

Lehet, hogy nehezen viseled, ha összeakadnak, de próbálj meg megértő lenni. Lásd meg, hogy legtöbbször a saját nehéz érzéseik keresik az utat kifelé, és ezt próbálják leverni a másikon. Sokkal könnyebb egy kézzelfogható apróságon kiakadni, mint a koronavírus jelentette arctalan szorongással kezdeni valamit.

Ha nagyon kiakad valamelyik gyereked, próbáld meg ezt jelzésnek venni. Jelzésnek arról, hogy gyászolja az eddigi megszokott életét. Arról, hogy küzd a félelmeivel, hogy meghalhat, vagy esetleg elveszíthet téged. Valójában arra a biztonságra van most szüksége, amit a te szereteted tud adni neki.

Számíts rá, hogy lesznek konfliktusok – a pároddal is!

Összezártság. Félelem a betegségtől. Aggodalom a nagyszülőkért Anyagi problémák. Dolgozni próbálni otthon, miközben a gyerekek visítanak. elviselni a gyerekek veszekedését és kiborulását. Szembesülni azzal, milyen különbözően is reagáltok vészhelyzetben. Milyen más a nevelési stílusotok.

Egy ilyen krízishelyzet óhatatlanul próbára teszi a párkapcsolatot. Éppen ezért fontos, hogy iktassatok be „ellenintézkedéseket”, amivel erősítitek a kapcsolatotokat, ami segít megküzdeni a kihívásokkal és egymáshoz kapcsolódni.

Ha nehéz is megtalálni rá az időt és az energiát, amikor annyi mindenre kell figyelni, amikor mindig ott vannak a gyerekek… mégis megéri újra meg újra lehetőséget teremteni arra, hogy meghallgassátok egymást.

Amikor megoszthatjátok egymással, amit megéltek. Amikor meghallgatjátok egymást, közbeszólás és ítélkezés nélkül. Amikor tudatosíthatjátok, hogy együtt csináljátok ezt az egészet, és együtt végig tudjátok csinálni. Akkor is, ha ehhez feszültségeken és konfliktusokon keresztül vezet az út.

össze kell kapaszkodni

Egyszer a végére érünk

Lehet, hogy elviselhetetlenül hosszú időnek tűnik, ami ránk vár most, amíg normalizálódik a világ. De egyszer ez a krízis is elmúlik. És végig tudunk menni ezen az úton, akármin is visz keresztül. Soha nem volt még ilyen az életünkben, de képesek vagyunk rá. És ha vége lesz, akkor úgy fogunk tudni visszatekinteni minderre, hogy együtt ezt is meg tudtuk csinálni.

 

 

U.I.: Elindult a (nem csak) lányos anyák támogató csoportja Facebookon!

Segítség koronavírus idején, hogy ne szigetelődjünk el – megoszthassuk, amit átélünk, és azt is, hogyan érint ez minket. Ahol karantén alatt is együttérzést, támogatást és bátorítást találhatsz, és közösségben lehetsz hozzád hasonló szülőkkel.

A csoport mentálhigiénés segítséget jelent, hogy ezekben a bizonytalan, ijesztő időkben is meg tudjuk őrizni a lelki egészségünket, és a gyerekeinkét is. Összefogva, egymást támogatva könnyebben vészelhetjük át ezeket a nehéz időket – EGYÜTT KÖNNYEBB!

GYERE, VÁRUNK! Csatlakozz te is a támogató Facebook-csoporthoz ITT!

együtt könnyebb az otthontanulás is

 

Oszd meg a cikket egy kattintással!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük