Iskolakezdés járványhelyzetben

A legtöbb gyerek szomorkodni szokott augusztus végén, hogy vége a nyárnak – de közben itt szokott lenni a iskolakezdés izgalma is. Megint együtt lehet lenni a rég nem látott barátokkal, és az új tankönyvekbe is érdekes szokott lenni belelapozni – még a tanulás kötelezettsége nélkül.

Ez az iskolakezdés most nagyon más. Meredeken elindult felfelé a fertőzöttek száma itthon is, és nem tudjuk, mit hoz a jövő: meddig tud „rendesen” működni majd az iskola? Az online oktatásra való visszaállásra pedig valószínűleg kevesen vágyakozunk – miközben reális esélye van, hogy megtörténik előbb-utóbb. A tanévkezdés szülőként sose egyszerű, de a mostani bizonytalan helyzetben még inkább ott van bennünk a feszültség.

Mindeközben a gyerekeink majd féléve nem voltak iskolában, nem nagyon találkoztak az osztálytársaikkal, a tanáraikkal. Az egész rendszertől is elszoktak. Ráadásul nem is ugyanoda mennek vissza, ahol abbahagyták, hanem sokkal szigorúbb, merevek keretek közé. Ott lesz a kézfertőtlenítés, a maszk, a távolságtartás, és egyéb biztonsági szabályok. Hogyan készítsük fel, hogyan segítsük őket, hogy könnyebben vegyék ezt a soha-nem-volt helyzetet?

Először a saját aggodalmaiddal nézz szembe

Számítottunk rá, hogy az iskolakezdéssel majd megnő a fertőzések száma… de a már augusztus végén hirtelen felfelé induló számok mégis hideg zuhanyt jelenthetnek. Hiszen volt egy „normális-közeli” nyarunk – persze, kellett a maszk a buszon meg a boltban, elmaradt egy csomó rendezvény, jóval kevesebb tábor volt, nemigen utaztunk külföldre…de mégis. A nyárra többé-kevésbé félre lehetett tenni a koronavírust.

Ehhez képest úgy kezdjük az iskolát, hogy MÁR megugrottak a számok. Ez pedig természetszerűleg előhívja bennünk az aggodalmat és a szorongást. Ahhoz viszont, hogy „elég jól” tudjuk venni a helyzetet, hogy tudjunk a gyerekeink számára biztonságot jelenteni – őszintén szembe kell nézünk a saját érzéseinkkel.

Lehet, hogy aggódsz amiatt, hogy a gyereked esetleg elkapja a koronavírust. Vagy attól tartasz, hogy hazahozza a fertőzést. Vagy félted az idős szüleidet, hogy nehogy elkapják, és azon tipródsz, hogy mikor kellene őket megint rávenni, hogy maradjanak otthon.

Miközben élénk még a karanténbeli küszködés emléke is: mit jelentett helytállni az online oktatás helyzetében. Szülőként és dolgozó emberként talpon maradni az irdatlan mennyiségű feladat közepette. És ez a félelem már előre bénít minket: hiszen ez irreális, ezt nem lehet vinni! Tulajdonképpen attól félünk, hogy nem tudjuk kezelni azt, ami bekövetkezik.

És ez a félelem, ez a sok aggodalom – ez mind rendben van. Ez tényleg nehéz. Tényleg irreális ennyi helyen úgy helytállni, ahogy szeretnénk, vagy kellene. A minisztériumi rendeleteknek is irreális megfelelni. Ilyen szintű bizonytalanság nagyon szorongató tud lenni. De nem kell hagynod, hogy lebénítson.

Mit kezdjél a nehéz érzéseiddel? 

Ha nehéz érzésekkel küzdesz most az iskolakezdés kapcsán (vagy akár később), szelíd és hatékony segítség lehet a fókuszmódszer. De a következő gyakorlat is segíthet. Ülj le csak 5-10 percre nyugalomban, akár a szemedet is becsukhatod. Érezd meg, ahogy a szék támasztja a hátadat, a medencédet, a padló pedig a lábadat. Hallgasd egy kicsit a saját lélegzésed ritmusát.

Aztán pedig gondolj arra a helyzetre, ami most megijeszt vagy felzaklat. Figyeld meg, mit érzel a testedben, ha erre a nehéz helyzetre, érzésre gondolsz? És ahelyett, hogy elterelnéd a figyelmedet erről az érzésről, vagy megpróbálnád az agyaddal megoldani a problémát… csak legyél együtt ezzel a fizikai érzettel, ami megjelenik a testedben.

Ez az érzés most itt van. Ez a valóság. Most ez van. Nem lesz itt örökre (bár lehet, hogy pillanatnyilag úgy érzed). Most, amíg itt van, fogadd el, hogy itt van. És ha tudsz, küldjél felé szeretetet. Próbálj meg szeretettel és elfogadással lenni önmagad iránt, ahogy megéled ezt a nehéz érzést.

Maradj együtt az érzéssel. Hagyd, hogy legyen – adj neki teret, hagyd, hogy történjen. Akár máshova vándoroljon a testedben. Maradj ott a figyelmeddel a legintenzívebb részénél, szerető és elfogadó módon. És előbb-utóbb oldódni fog.

Ha újra meg újra végigjárod magadban ezt a folyamatot, amikor szükségét érzed, akkor hosszabb távon is csökkeni fog benned a szorongás, a félelem, az aggodalom. Nagyobb lesz benned a békesség. Sokkal inkább ki fogod tudni teljesíteni a benned rejlő lehetőségeket, még ebben a mostani helyzetben is. Valahogy meg fogod tudni oldani, ami lesz, akármit is hoz az élet.

Beszéljétek át az újfajta iskolakezdést

Ilyen módon megszelídítve a saját nehéz érzéseidet, a gyerekednek is jobban fogsz tudni segíteni ebben a soha-nem-volt tanévkezdésben. A járványhelyzet mindannyiunknak gyorstalpaló képzést jelent abban, hogyan éljünk együtt a bizonytalansággal és az aggodalmakkal… de felnőttként a mi dolgunk, hogy amennyire tudunk, érzelmi és fizikai biztonságot teremtsünk a gyerekeinknek.

Amire jó eséllyel szükségük is lesz, hiszen számukra is komoly kihívást jelent az iskolakezdés. Minél nagyobb önbizalmat, kiegyensúlyozottságot érez benned a gyereked, annál inkább biztonságban fogja érezni magát. Minél inkább átbeszélitek, mire számíthat az iskolában, annál kevesebb szorongás lesz benne.

Vegyétek végig, mik lesznek a szabályok most ősszel az iskolában… a kézmosás, kézfertőtlenítés, a távolságtartás, a maszk… hogy mindez azért kell, hogy vigyázzunk másokra és magunkra. Ha nyáron már kicsit feledésbe merült mindez, akár gyakorolhatjátok is. És kérdezd meg tőle, milyen érzés elképzelni így az iskolai mindennapokat?

Légy megértő vele, ha nem fűlik egy ilyen iskolához a foga. A járványveszély hozta előírások nem éppen a gyerekek természetes viselkedésére vannak szabva. Ha például tiltakozik a maszkviselés ellen, ne kezdd el rögtön meggyőzni, hogy de milyen fontos is ez. Őszintén: a lelkedben te nem tiltakozol a maszk ellen? Ki szeret maszkot hordani, mégis?

Fogadd el a nehéz érzéseit az iskolakezdés kapcsán

Éppen ezért, legyél megértő a gyereked ellenérzéseivel szemben – ha azt érzi, hogy megérted, akkor könnyebben fog együttműködni. Ismerd el, hogy igen, a maszk kényelmetlen, te se szereted hordani. Milyen jó lesz, ha már nem lesz rá szükség. Hagyd, hadd panaszkodja ki magát, hogy mennyire utálja a maszkot.

Mert a maszkhordás tényleg nehéz, és nemcsak fizikai szempontból. Ott van például a kommunikáció. A maszkban nem látjuk a másik arcát, nem tudunk olvasni az arckifejezéséből. Még a szavait is nehezebben érteni. A maszk nehezíti a kapcsolódást, elidegenítő hatású. És ott van mindehhez ráadásként a távolságtartás.

Egy fél éve nem találkoztak érdemben az osztálytársaival. Furcsa, esetlen helyzet ez most, ennyi idő után újra együtt lenni – mindezt úgy, hogy azt mondják, tartsanak másfél méteres távolságot egymástól. Hogy ne öleljék meg egymást, ne veregessék hátba egymást. Mindez természetellenes. Emberként létszükségletünk az érintés. Tudjuk, hogy ez a szabály a megelőzést szolgálja – de ettől még nehéz.

Érdemes készülni arra, hogyan lehet más módon pótolni a kapcsolódás kieső formáit. Például lehet előre akár kitalálós játékkal gyakorolni: próbálja meg kitalálni a szemedből a maszk fölött, mit akarsz kifejezni? Vagy mit fejezel ki a hangoddal, miközben a maszk miatt nem látja az arckifejezésedet? Az ölelés helyett pedig formázhat szívet a két kezéből, azzal is kifejezheti a szeretetét.

Ha pedig magányosan, egyedül érzi magát a maszkban, a távolságtartásban, akkor gondolatban mindig küldhet szeretetet valakinek. Ha nem is tud róla a másik, mégis megérkezik hozzá ez a szeretet, és egy kicsit könnyebb lesz tőle a napja. Mint ahogy a küldő is jobban fogja érezni magát tőle, kicsit boldogabb lesz. Akár ezt is gyakorolhatjátok.

Ha megérted, hogy milyen nehéz is lehet neki ez a furcsa iskolakezdés, akkor könnyebben fogadja el: ez most szükséges a mindennapokban, magunk és mások érdekében. Nehéz – de meg tudunk csinálni nehéz dolgokat, komoly kihívásokat is. Mint a királyfik, királylányok a mesékben, vagy a szuperhősök a filmekben. A maszkhordással, a szabályok betartásával most egy kicsit ők is hősök lesznek.

Hogyan jöhet ki jól a gyereked ebből a helyzetből?

Csak arra van szüksége hozzá, mint a vírusmentes hétköznapokban is: szerető, megértő szülőre, aki meghallgatja és elfogadja. Aki fenyegetés és büntetés helyett kíváncsi arra, mi van a gyereke helytelen viselkedése mögött: „Vajon miért tette ezt a gyerekem, milyen mögöttes szükségletek húzódhatnak meg a viselkedése mögött? Lehet, hogy nehéz érzésekkel küzd, és így fejeződik ki – szüksége lenne a segítségemre, hogy tudjon velük mit kezdeni?”

Az a gyerek tud szárnyalni, az a gyerek tud jól kijönni nehéz élethelyzetekből, akit megértenek és elfogadnak. Minden generáció megélt nehéz időket, sokszor nehezebbet, mint a mostani. Nem baj, ha nem minden úgy történik, mint várnák. Szabad frusztrációt, kényelmetlenséget, szorongást megélniük. Ha a segítségünkkel fel tudják dolgozni a nehéz érzéseiket, mindez nem hátráltatja őket.

Ez a mostani iskolakezdés akár a javukra is válhat. Ha megélnek nehéz kihívásokat, ha végigcsinálják, ha megtalálják a belső erőforrásaikat – akkor fejlődik bennük a reziliencia, a lelki rugalmasság, a nehéz helyzetekkel való megküzdés képessége. Ha támogatjuk őket ebben, a megértésünkkel, az érzéseik elfogadásával, a megszokottak helyett új megoldások keresésével, akkor ez a járványhelyzet akár a személyiségfejlődésükhöz is hozzájárulhat.

Ez a lehetőség is itt van. Miközben igen, nagyon nehéz. Ahogy mondtam, gyorstalpaló a bizonytalansággal, a szorongással való megküzdésben. Tanulás arról, hogy maszkkal fedett arccal is összetartozunk, és együtt vagyunk ebben az egészben. És meg tudjuk csinálni. A gyerekeink és mi is.

 

 

U.I.: Vár a (nem csak) lányos anyák támogató csoportja Facebookon!

Segítség , hogy  megoszthassuk, amit átélünk, és azt is, hogyan érint ez minket. Ahol együttérzést, támogatást és bátorítást találhatsz nehéz időkben is, és közösségben lehetsz hozzád hasonló szülőkkel. Ahol további írásos és hanganyagokkal segítelek a szülőség kihívásaiban.

GYERE, VÁRUNK! Csatlakozz te is a támogató Facebook-csoporthoz ITT!

 

 

 

Oszd meg a cikket egy kattintással!