Kategória: Lelki egészség

Mint már évek óta, most is sok dolog van körülöttünk a világban, ami miatt elkeseredhetünk és aggódhatunk. Most karácsony előtt érdemes lehet egy kicsit megállni, és felfigyelni a jó dolgokra. Tudatosítani, mi mindenért is lehetünk hálásak.

(tovább…)

Célegyenesbe fordultunk a karácsonyi ünnepek felé. Erre a hétre általában az is jellemző szokott lenni, hogy a (kis)kamasz gyerekeink végre kiengednek, lazulnak… és közben nézik, ahogy a szüleik lassan, vagy éppen nem is olyan lassan elvesztik a hidegvérüket a karácsonyi készülődés közben.

Az átlagos karácsonyokhoz képest most maximálisan ki vagyunk facsarva. Az elmúlt évek során nemcsak a mi teherbírásunk, hanem a gyerekeinké is megkopott a covidtól, a háború hozta szorongástól és nehézségektől. Visszük a mindennapi életünket, ahogy tudjuk – egyben próbáljuk megteremteni otthon az igazi karácsonyt.

Ha úgy érzed, hogy a sok gyűrődés, ha a stressz megakadályozza, hogy kihozd magadból, amit szeretnél, akkor érdemes tenned a stressz csökkentése érdekében. Több irányból is találhatsz rajta fogást: logisztikai, fiziológiai, lelki szempontból, és gyakran apró trükkök is sokat segíthetnek.

(tovább…)

Itt a nyár – a pihenés, a grillezések, a hideg limonádék és a családi nyaralás ideje. Vagy mégse? Igen, a nyár szól a szabadságról, az együttlétről, a közös élményekről – de szülőként gyakran mégis kevés pihenést jelent. Inkább egy másfajta készenléti állapotot, mint évközben.

Miközben a nyár egyik legfontosabb feladata, hogy törődj magaddal is. Hogy időt szánj feltölteni a saját fizikai és érzelmi tankodat, még mielőtt megérkezik az ősz. Magadért és a szeretteidért is.

(tovább…)

Egy hozzátartozó, egy közeli barát, ismerős halála megrázó élmény. Ha teljesen váratlanul távozik el az életből, akkor még inkább. Különösen, ha egy gyerek vagy kamasz veszíti el az életét. Bénultak vagyunk, küzdünk a saját fájdalmunkkal, és nagyon nehéz ilyenkor arra figyelni, hogyan tudjuk a gyerekeinket támogatni a gyászban.

(tovább…)

Anyákkal beszélgetve újra meg újra azt hallom, hogy milyen sokunkban még mindig ott van  a karantén frusztráltsága. Sokszor a nyár se hozta meg igazán a várva-várt pihenést, ahogy nagyrészt továbbra is egyfolytában együtt vagyunk a gyerekeinkkel. Közben reménykedve tekintünk az ősz elébe, hogy végre valóságos iskola lesz – és bennünk van a szorongás is: mi lesz, ha újra jönnek a korlátozások?

Nagy szükségünk lenne már a töltődésre, de hogyan tegyük gyerekek mellett? A magunkkal való törődésről leginkább az jut eszünkbe, hogy az olyan dolog, amit a gyerekeink nélkül tudunk megtenni. Ebben nemigen volt részünk a karantén alatt, és lehet, hogy most se nagyon tudtuk megszervezni. Hogyan gondoskodhatunk mégis a saját feltöltődésünkről, ha úgy hozta/hozza az élet, hogy 0-24 órában együtt vagyunk a gyerekeinkkel?

(tovább…)

Anyák napján a gyerekeink fel szoktak köszönteni minket virággal, kedves kis rajzokkal. Mi meg a saját édesanyánkra gondolunk – akár él még, akár már elvesztettük. Így is, úgy is, előtérbe kerül bennünk az anya-lánya kapcsolat. Mindkét szerepünkben érintve vagyunk, anyaként és lányként is. Elgondolkozunk: mit kaptunk és mit szeretnénk továbbadni? Milyen is a jó anya-lánya kapcsolat?

(tovább…)