Karácsonyi túlélőkalauz fáradt szülőknek

Célegyenesbe fordultunk a karácsonyi ünnepek felé. Erre a hétre általában az is jellemző szokott lenni, hogy a (kis)kamasz gyerekeink végre kiengednek, lazulnak… és közben nézik, ahogy a szüleik lassan, vagy éppen nem is olyan lassan elvesztik a hidegvérüket a karácsonyi készülődés közben.

Az átlagos karácsonyokhoz képest most maximálisan ki vagyunk facsarva. Az elmúlt évek során nemcsak a mi teherbírásunk, hanem a gyerekeinké is megkopott a covidtól, a háború hozta szorongástól és nehézségektől. Visszük a mindennapi életünket, ahogy tudjuk – egyben próbáljuk megteremteni otthon az igazi karácsonyt.

Ha úgy érzed, hogy a sok gyűrődés, ha a stressz megakadályozza, hogy kihozd magadból, amit szeretnél, akkor érdemes tenned a stressz csökkentése érdekében. Több irányból is találhatsz rajta fogást: logisztikai, fiziológiai, lelki szempontból, és gyakran apró trükkök is sokat segíthetnek.

Logisztika: mi a valóság?

Írj le mindent, amit ezen a héten, a karácsony előtti napokban meg akarsz tenni. És írd be a naptáradba. Írd be, hogy a teendőid listáján szereplő tételeket melyik napon és milyen időpontban fogod elvégezni.

Nem kell persze majd mindent tényleg akkor megcsinálnod, de meg fogja mutatni, hogy tulajdonképpen mit is vársz el magadól. És szembesít az igazsággal, hogy valójában mennyi időre is lenne mindehhez szükséged.

Ha elhűlsz tőle, hogy mit is várnál el magadtól, mennyi idő alatt… akkor nincs mese, nem úszhatod meg a nehéz döntéseket. Döntsd el, mi maradjon a listán, és mit húzol ki belőle. Tedd ezt meg addig, amíg a teendőket és az időszükségletet egyensúlyban és megvalósíthatónak látod.

Sőt, nemcsak megvalósíthatónak, hanem olyannak, amiben örömmel tudsz majd benne lenni. Nehéz persze ilyen döntéseket meghozni, de néhány dolog elengedése máris enyhíti a stresszt. Így esély nyílik arra, hogy a legfontosabb dolgok valóban elkészüljenek.

A megvalósításhoz pedig üljetek le egy családi kupaktanácsra. Mondd el a gyerekeidnek, hogy kizárt dolog mindent megcsinálni, ami ideális lenne. És kérdezd meg tőlük, mi az, ami igazán fontos számukra az idei karácsonyban.

Karácsonyi kupaktanács

Nem kell egyedül vinned a válladon a “csak éljük túl valahogy a karácsonyt!”-helyzet felelősségét. Ha együtt veszitek szemügyre a kihívásokat, a hozzájuk kapcsolódó érzéseiteket, és együtt keresitek a közös megoldásokat, mindenkinek könnyebb lesz.

Gondoljátok át együtt:

1. Ki mire vágyik igazán ebben az ünnepi időben? Mi a legfontosabb, a “minimum”, amire szüksége van, hogy azt tudja érezni: ez egy igazi karácsony?
2. Mi az, ami jól működött korábban ezekben a helyzetekben?
3. Mi az, ami nem működött jól ezekben a helyzetekben, és érdemes lenne másképp csinálni?
4. Kinek mi jelenti a legnagyobb stresszt az ünnepek alatt? Mi segítene ezt csökkenteni?
5. Milyen feladatok azok, amelyeket mindenképpen el kell végezni, és mi az, amit el lehet engedni?
6. Írjátok össze, hogy egyértelmű legyen: ki mit vállal, mi lesz a feladata a közös, békés karácsony érdekében!

Tényleg érdemes a gyerekeket, pláne kamaszokat is komolyan venni, meghallgatni, ők mire vágynak, mi jelenti számukra a feszültségforrást, egyben számítani a megoldási javaslataikra. Hiszen nem egy általunk szülőként nyújtott szolgáltatásról van szó, hanem a közös karácsony megteremtéséről, amelynek ők is igen fontos része.

Ha a gyerekeink (és igen, ez még a kamaszokra is igaz) azt érzik, hogy komolyan vesszük, partnerként kezeljük őket, akkor sokkal inkább tekintik saját felelősségüknek, hogy hozzájáruljanak a valódi ünnep megteremtéséhez.

Lélegezz – egy mindig kéznél levő módszer

Az ilyen túlterhelt időszakokban az is nagyon hatékony is tud lenni, ha csak 1-2 percre szállunk ki a feladatok mókuskerekéből. Egyszerű stresszoldó módszerek segítségével néhány perc alatt is kiengedhetünk, leállíthatjuk a stresszreakciót a testünkben, és nyugodtabbnak érezhetjük magunkat.

Kezdj el tudatosan figyelni a légzésedre a nap során, amikor csak eszedbe jut. Vegyél néhány mély lélegzetet, és figyeld meg, ahogy emelkedik és süllyed a mellkasod. Kövesd a figyelmeddel a beáramló levegő útját a testedben, és még inkább, ahogy kifújod.

Egy órája csigalassan haladsz a dugóban? Lélegezz. Lekésitek a pásztorjáték próbáját? Lélegezz. Ottfelejtetted a mézeskalácsot a sütőben, és leégett? Lélegezz. A gyerekeid megint egymásnak estek? Lélegezz.

Hogy ez miért is jó?

Ha néhány mély lélegzetet veszel, több oxigén jut a szervezetedbe. Ezzel csökkentheted a testedben felgyűlt stresszhormonok szintjét. Ráadásul azt üzened az agyadnak, hogy NINCS VÉSZHELYZET: ha kardfogú tigrissel állnál szemben, bizonyára nem vennél hosszú, mély, nyugodt lélegzetet.

Ha felzaklatott érzelmi állapotban tudatosan figyelni kezdesz a légzésedre, ez úgy hathat, mintha megnyomnád a PAUSE gombot. Segít visszatérni a jelenbe az érzelmileg beszűkült állapotból. Így esélyed lesz tudatosan dönteni arról, mit mondasz, hogyan cselekszel ahelyett, hogy mondjuk leordítanád a gyereked fejét.

Ha tudatosan a légzésedre összpontosítod a figyelmedet, sokkal inkább kapcsolatba kerülsz az egész testeddel és a benned dolgozó érzésekkel. Ez megteremti a lehetőségét, hogy kezdjél valamit ezekkel az érzésekkel ahelyett, hogy elfojtanád őket.

Ragassz fel post-it-eket több helyre a lakásban és az autóban emlékeztetőül. Ha meglátod valamelyiket, állj meg egy pillanatra, és vegyél három lassú, mély lélegzetet. Ha ezt a stresszoldó módszert szokásoddá teszed a karácsonyi időben, sokkal könnyebben fogod tudni alkalmazni a mindennapokban is.

Alkalmazz apró trükköket – elég, ha egyet kiválasztasz

Állítsd be a telefonodon, hogy megszólaljon az emlékeztető minden órában. Állj meg  csak egy percre ilyenkor, és kapcsolódj magadhoz: Hogy érzed magad? Mire vágynál most? Adj magadnak valami apró törődést, amit megtehetsz: hallgasd egy kicsit a szélzúgást az ablakból / menj ki a teraszra egy percre és nézd a felhőket / igyál egy teát / ülj le egy percre, hunyd le a szemed és figyelj arra, hogyan tartja meg a karosszék a testedet.

Amikor felébredsz, minden reggel emlékeztesd magad, hogy MEG TUDOD CSINÁLNI. Kézben fogod tudni tartani, akármit is hoz ez a nap. Keress három dolgot, amit vársz a mai napban, amire örömmel készülsz. Lehet ez akármilyen apróság, a reggeli kávé, egy telefon a barátnőddel, az esti gyertyagyújtás – bármi, ami felüdít.

Ha rendszeresen beiktatsz a napjaidba csak egy öt perces lazítást, relaxációt, ez sokat segíthet, hogy feltöltődj és békésebb, kiegyensúlyozottabb legyél. Csukd magadra az ajtót öt percre, ülj le egy székre, és engedd meg magadnak a lazítást! Nyugodtan behunyhatod a szemedet is, úgy könnyebb magadra figyelned.

Ha valamilyen nehéz érzés kezd feszíteni belülről, adj magadnak lehetőséget, hogy kezdjél vele valamit.  Állj meg egy kicsit és engedd meg magadnak, hogy veled legyen ez a nehéz érzés – miközben együttérzéssel és szeretettel vagy magad iránt. Éld át, hogyan nyilvánul meg a testedben. Ha együtt vagy önmagaddal, átéled a testi érzeteidet, és szeretettel vagy önmagad iránt… akkor ez a nehéz érzés oldódni fog benned.

Mielőtt este lefekszel, gondolj vissza a napodra, és keress benne három olyan dolgot, amiért elismeréssel adózol magadnak. Legyél büszke magadra, akármilyen kicsinek tűnő dologról is van szó! Megcsináltál valamit, amihez semmi kedved nem volt, nem ordítottad le a gyereked fejét, amikor felhúztad magad, türelmes voltál vele, pedig milyen kimerült voltál…

Keress egy olyan dolgot, amit szeretnél következő nap másképp csinálni. Képzeld is el magadnak, ahogy másképp csinálod, és képzeld el azt is, milyen pozitív hatása lesz ennek! Aztán írj erről egy egymondatos emlékeztetőt, és tedd az ágyad mellé, hogy reggel felkeléskor rögtön eszedbe jusson a kitűzött célod.

Könnyen bujkálhat bennünk egy „minden vagy semmi” elvárás. Meg se fogalmazva ott lehet bennünk a gondolat: ilyen lemerülten, ha a karácsony nem tud olyan lenni, amilyennek „lennie kellene”, amilyen egy karácsony lenni szokott… akkor az nem is karácsony.

De ez valójában nem igaz. És épp az újabb és újabb hullámok, a veszteségek, a súlyosbodó terhek segíthetnek felismerni ennek a valóságát. Lehet, hogy ez az ünnep nem olyan, mint máskor, mint „békeidőben” volt. Fáradtak vagyunk, tartunk az omikrontól, lehet, hogy karanténban vagyunk, lehet, hogy betegért aggódunk.

De attól, hogy más – még lehet a miénk, attól még lehet karácsony. Ha közben törődünk magunkkal, csökkentjük a stresszt – a karácsony lehet akár sokkal több, mint amilyen kép a fejünkben él róla. Lehet másképp fényes.

 

 

 

U.I.: Vár a (nem csak) lányos anyák támogató csoportja Facebookon!

Segítség koronavírus, karantén idején és azon túl, hogy ne szigetelődjünk el. Megoszthassuk, amit átélünk, és azt is, hogyan érint ez minket. Ahol együttérzést, támogatást és bátorítást találhatsz, és közösségben lehetsz hozzád hasonló szülőkkel. Ahol további írásos és hanganyagokkal segítelek a mostani  helyzet kihívásaiban.

GYERE, VÁRUNK! Csatlakozz te is a támogató Facebook-csoporthoz ITT!

 

 

Oszd meg a cikket egy kattintással!