Iskola (nem) kezdés járványhelyzetben

Az iskolakezdés ügyében hozott döntés nagyon sok indulatot, feszültséget váltott ki. Akármit is gondolunk a rendelkezésekről, legtöbbünknek nehéz érzéseket, komoly kihívásokat hoz a nyomukban kialakuló helyzet. Akárhogyan is döntöttünk: megy a gyerekünk iskolába, vagy nem.

Mit kezdjünk ezekkel az érzésekkel és hogyan segítsük a gyerekünket? Mi is az tulajdonképpen, amiben segítenünk kell neki? Hiszen ilyen helyzet még nem volt – ez az iskolakezdés most nagyon más, mint a tavalyi karantén után.

iskolakezdés: nehéz döntések

Először saját magaddal van dolgod

A gyerekeink nagyon érzékeny antennákkal rendelkeznek, és leveszik, mi megy végbe bennünk. A saját érzéseink erősen befolyásolják, mit és hogyan közvetítünk a gyerekeinknek. Éppen ezért fontos, hogy kezdjünk valamit azzal, ami bennünk kavarog.

Nagyon sokféle érzés lehet bennünk az iskolakezdéssel/nemkezdéssel kapcsolatban. Csalódás, szorongás, bizonytalanság, zavarodottság, düh vagy éppen megkönnyebbülés. Akár többféle egyszerre, és ellentétes érzések között is hánykolódhatunk.

Ez teljesen normális. Nagyon sok nehéz érzés kavaroghat bennünk egy ilyen krízishelyzetben, amikor nincsenek igazán jó döntések, és mindennek ára van. Fontos, hogy megengedjük magunknak: igen, ez a helyzet tényleg nehéz. Miközben már annyira belefáradtunk.

Nem érezzük magunkat biztonságban. Végső soron a saját törékenységünkkel szembesülünk, hogy nem a mi kezünkben van az élet és a halál – és ez nagyon ijesztő. Miközben ez az állapot már hol jobban, hol kevésbé, de egy jó éve velünk van, és feszít minket. Legyünk hát együttérzőek saját magunkkal.

Most az iskola(nem)kezdés kapcsán fontos, hogy elsőként a saját érzéseinkkel jöjjünk tisztába. Ha mindezt megtesszük, akkor fogják a gyerekeink azt érezni rajtunk, hogy jelen vagyunk, hogy elérhetőek vagyunk a számukra, hogy meg tudjuk hallgatni őket. Hogy bízhatnak bennünk, a számukra stabilitást jelentő felnőttben. Ez pedig segít nekik oldani az ő szorongásaikat.

A mosolygás csökkenti a feszültségünket és a stresszt

Mit kezdjél a nehéz érzéseiddel? 

Ha nehéz érzésekkel küzdesz most az iskolakezdés kapcsán (vagy akár később), szelíd és hatékony segítség lehet a következő gyakorlat. Ülj le csak 5-10 percre nyugalomban – akár a szemedet is becsukhatod. Érezd meg, ahogy a szék támasztja a hátadat, a medencédet, a padló pedig a lábadat. Hallgasd egy kicsit a saját lélegzésed ritmusát.

Aztán pedig gondolj arra a helyzetre, ami most megijeszt vagy felzaklat. Figyeld meg, mit érzel a testedben, ha erre a nehéz helyzetre, érzésre gondolsz? És ahelyett, hogy elterelnéd a figyelmedet erről az érzésről, vagy megpróbálnád az agyaddal megoldani a problémát… csak legyél együtt ezzel a fizikai érzettel, ami megjelenik a testedben.

Ez az érzés most itt van. Ez a valóság. Most ez van. Nem lesz itt örökre (bár lehet, hogy pillanatnyilag úgy érzed). Most, amíg itt van, fogadd el, hogy igen, van egy részed, amelyik ezt érzi. És próbálj meg együttérzéssel, szeretettel és elfogadással lenni önmagad iránt, ahogy ott van benned ez a nehéz érzés.

Hagyd, hogy legyen – adj neki teret, hagyd, hogy történjen. Akár máshova vándoroljon a testedben. Maradj ott a figyelmeddel a legintenzívebb részénél, maradj együtt az érzéssel szerető és elfogadó módon. És előbb-utóbb oldódni fog.

Ha újra meg újra végigjárod magadban ezt a folyamatot, amikor szükségét érzed, akkor hosszabb távon is csökkeni fog benned a szorongás és a feszültség. Nagyobb lesz benned a békesség. És ott lesz a remény, hogy valahogy meg fogod tudni oldani, akármit is hoz az élet.

iskolakezdés: fő a nyugalom

Iskolakezdés: mi van a gyerekedben?

Könnyen lehet, hogy még ha örül is, hogy újra együtt lehet a többiekkel, közben nehéz érzésekkel is küzd. Őt is megviselhette, amit eddig megélt és ami eljut hozzá a járvánnyal kapcsolatban. Még inkább, ha a családotokban, ismeretségi körben aggódtok, aggódtatok egy covidos betegért. És különösen, ha elvesztettetek valakit.

Lehet, hogy a gyereked jobban érzi magát otthon a családdal. Ha hiányoznak is az osztálytársai, nincs kedve visszamenni, mert otthon nagyobb a biztonságérzete. És bármilyen nehézségekkel, hátrányokkal jár is az online oktatás – nincs úgy jelen a feleltetések, dolgozatok stressze, vagy épp a szociális kapcsolatok kihívása, mint a suliban.

Megszokhatta az elmúlt hónapban az otthoni lazább napirendet, a ráérősebb reggeleket. Nehezére eshet (neki is…) visszaállni az iskolai rutinra, a reggeli kelésekre, az „érjünk be időre” stresszére. Pláne, ha nagyobb testvére is van, aki bezzeg otthon maradhat – joggal kérdezheti, hogy ő miért nem?

És persze aggódhat amiatt, hogy ő is elkapja a covidot, vagy netán hazahozza nektek. És hogy akkor mi lenne… Valószínűleg sokkal többet hallott a riasztó hírekből akár a tévéből, akár a felnőttek beszélgetéséből, mint aminek tudatában vagy.

Hova megy vissza a gyereked?

Lehet, hogy ő nem is gondol erre, de valójában egészen más helyzetbe megy vissza. Az iskola már nem képviseli számára azt a mindennapos biztonságot, mint korábban – hiszen pont azért zárták be, mert veszélyes volt. És olyan sokáig kérdéses volt, hogy mikor nyit ki újra.

Arra se számíthat biztosan, hétfő reggel ki lesz és ki nem lesz ott az osztályból, hiszen vannak, akik inkább még otthontartják a gyerekeiket. Miközben ezalatt a hosszú otthonlét alatt az osztályközösség is szétesett egy kicsit. Elvesztették az egymáshoz kapcsolódás biztonságos rutinját.

Az osztálytársai se lesznek ugyanazok. Ha tartottad is a kapcsolatot a szülőkkel, nem biztos, hogy teljesen képben vagy, melyik családot hogyan érintette a covid. Lehetnek olyanok, akiknek anyagi szempontból nehezítette meg nagyon az életét a járvány, akár az állásukat is elvesztették a szülők. De lehetnek olyan osztálytársak (vagy tanítók) is, akik szeretett családtagot gyászolnak.

Azzal a mentális teherrel lesznek ott a többiek, ami az elmúlt év lenyomata bennük. Hogy nem találkozhattak nap, mint nap a társaikkal, nem járhattak edzésre, nem tanulhattak a megszokott módon – és állandó jelleggel ott volt a háttérben a szorongás. Ez valamilyen módon mindenkit megváltoztatott.

Sok iskolában az alsósoknak is maszkot kell majd hordania. És az iskolai egész napos maszkhordás tényleg nehéz lehet egy gyereknek – nemcsak fizikai szempontból. A maszkban nem látjuk a másik arcát, nem tudunk olvasni az arckifejezéséből. Még a szavait is nehezebben érteni. A maszk nehezíti a kapcsolódást, elidegenítő hatású.

iskolakezdés: komoly kihívás a maszk

Hogyan tudod segíteni?

Először is: beszélgess vele arról, mi van benne az iskolakezdéssel kapcsolatban. Ha tart valamitől, hallgasd meg az aggodalmait. Ki tudja, mit hallott a felnőttek beszélgetéséből, vagy az osztálytársaktól online.

Ha elmeséli, hogy egy osztálytársa azt mondta neki, hogy meg fognak halni, ha visszamennek a suliban, akkor ez az ő számára a mi aggodalmainknál sokkal nagyobb félelem is lehet. Fontos, hogy komolyan vegyed, ne kicsinyeld le a nehéz érzéseit.

Ha a félelmeire rögtön azt mondod, hogy ne aggódjon, minden rendben lesz – akkor úgy érezheti, hogy nem hallottad meg igazán, ami nyomasztja. Inkább nyugodt hangon adj teret az érzéseinek: „Látom, ez nagyon ijesztő lehet a számodra…”, „Tartasz attól, hogy…”. Hagyd, hogy elmondja, mi is van benne.

Ha sikerült kiöntenie, ami a szívét nyomta, utána biztosítsd róla, hogy te, a szülei, a családja, mindent megtesztek, amit csak tudtok, hogy ő biztonságban legyen, és mindig számíthat rád, rátok. Az iskolában a tanítói is vigyázni fognak rájuk.

Felidézhettek olyan régebbi helyzeteket, amitől tartott, és visszaemlékezhettek, hogyan is sikerült megbirkóznia a kihívással. Beszélgethettek arról, hogy amint a szegény ember legkisebb fia vagy a királylány, vagy a szuperhősök a filmekben – ő is meg tudja  tanulni, hogyan birkózzon meg a félelemmel, csalódással, nehéz érzésekkel.

És beszélgessetek arról is, mi lesz jó abban, hogy újra iskolában lehet. Hogy megint találkozhat az osztálytársaival, a tanítóival. Hogy mennyivel könnyebb lesz élőben, a megszokott módon tanulni, mint online. Mi az, aminek örül, amit vár?

iskolakezdés: kalandra fel

Praktikus tippek az iskolakezdéshez

A szorongást nagyon növelheti az, ha kiszolgáltatottnak, tehetetlennek érezzük magunkat. Az egyik legfontosabb, amivel támogathatjuk a gyerekünket, ha hozzásegítjük a kontroll érzéséhez. Vegyétek végig, mik lesznek a szabályok most az iskolában… a kézmosás, kézfertőtlenítés, a távolságtartás, a maszk… hogy mindez azért kell, hogy vigyázzunk másokra és magunkra.

Kérdezd meg tőle, milyen érzés elképzelni így az iskolai mindennapokat? Légy megértő vele, ha nem fűlik egy ilyen iskolához a foga. Ha azt érzi, hogy megérted, akkor könnyebben fog együttműködni. Hagyd, hadd panaszkodja ki magát, ismerd el, hogy igen, a maszk kényelmetlen, te se szereted hordani. Milyen jó lesz, ha már nem lesz rá szükség!

Készüljetek fel az életmódváltásra. Beszéljétek végig, milyen is lesz a napi rutin, mikor indultok, kivel megy, kivel jön. Készítsétek össze időben az iskolai cuccait. Valószínűleg megint korábban kell kelni, úgyhogy tereld korábban ágyba.

Megbeszélhetitek, hogy ha nagyon feszültnek érzi magát a suliban, segíthet magán a „citromnyomós” gyakorlattal: képzelje el, hogy egy citrom van mindkét kezében, és próbálja meg kinyomni belőlük az összes levet. JÓÓ erősen szorítsa össze őket a kezében, érezze, ahogy megfeszül a keze, a karja, a válla…MÉG ERŐSEBBEN…közben számoljon tízig, aztán engedje el a citromokat a kezéből, had essenek le. És érezheti, mennyivel kevesebb a feszültség a testében.

iskolakezdés: uzsis üzenetek

 

Az első héten betehetsz mindennap az uzsonnacsomagjába egy     kis  kártyát, kedves üzenetet, pici csokit, hogy érezze napközben is, hogy     gondolsz rá. Csináltunk egy kész összeállítást is, innen letöltheted és   kinyomtathatod:

iskolakezdés: uzsis üzenetek

És ha otthon tartod…

A legegyszerűbb, ha örül ennek. De lehet, hogy szomorú, mert sokkal szívesebben lenne a társaival. Vagy ha csak egy-két szülő döntött így, és az osztály nagy része megy, érezheti azt, hogy kilóg a többiek közül. Tarthat attól, hogy lemarad a tanulásban, vagy kimarad az eseményekből.

A lényeg, hogy beszélgess vele arról, hogy van ezzel a helyzettel. És akárhogy is van vele, legyél megértő. A fentiek szerint szó eshet a kihívásokkal való megküzdésről, arról, hogy számíthat rád, és mi az, aminek örül az itthonlétben.

Beszélhettek arról is, hogy szerencsések vagyunk, amiért ezt megtehetitek. És igen, hiányoznak a többiek, de ezzel a döntéssel véditek azokat a barátait, tanítóit, akiknek mennie kell. Hogy néha áldozatokat hozunk egymásért.

Persze nem lesz könnyű online oktatás nélkül tartani a lépést a jelenléti oktatással. Az online oktatás is sok szülőnek plusz terhet jelentett, így valószínűleg még több időt, energiát kell beletenned. Ami akár sok feszültséggel. frusztrációval is járhat neked. És akkor vissza az egyes pontra: mit kezdjél a nehéz érzéseiddel?…

Nagyon nehéz erre az újabb kaptatóra összeszedni az erőnket, mert már olyan régóta megyünk, botorkálunk ezen a nehéz ösvényen. De talán most már tényleg kezd látszani, hogy belátható időn belül le fog csengeni a járvány, és nyárra lassan normalizálódni fog az élet. Ha eddig bírtuk, végig fogjuk tudni csinálni azt is, ami még hátravan.

 

U.I.: Vár a (nem csak) lányos anyák támogató csoportja Facebookon!

Segítség koronavírus, karantén idején és azon túl, hogy ne szigetelődjünk el. Megoszthassuk, amit átélünk, és azt is, hogyan érint ez minket. Ahol együttérzést, támogatást és bátorítást találhatsz, és közösségben lehetsz hozzád hasonló szülőkkel. Ahol további írásos és hanganyagokkal segítelek a mostani  helyzet kihívásaiban.

A csoport mentálhigiénés segítséget jelent, hogy ezekben a bizonytalan, megterhelő hónapokban is meg tudd őrizni a lelki egészségedet, és a gyerekeidét is. Összefogva, egymást támogatva jobban át lehet vészelni ezeket a nehéz időket – EGYÜTT KÖNNYEBB!

GYERE, VÁRUNK! Csatlakozz te is a támogató Facebook-csoporthoz ITT!

együtt könnyebb az otthontanulás is

Oszd meg a cikket egy kattintással!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük