Így kezdhetitek különleges módon a nyarat
Sok család elmegy a bizonyítványosztás után fagyizni, megünnepelni, hogy végre vége – vagy kiteszi a FB-ra az évzáró után lőtt családi képet. De én most egy egészen rendhagyó módot ajánlok, hogyan tehetitek emlékezetessé a nyári szünet kezdetét.
Kérdésekkel.
Egy különleges „szelfi”
Nyilván nem olyan kérdésekre gondolok, hogy milyen lett a bizonyítványod, vagy miért nem tudtad jobban összeszedni magad, hogy meglegyen az a matek négyes. Hanem olyan kérdésekre, amelyek valóban lényegesek. Amik méltó kezdést adnak a nyárnak, egy kis megállást, reflexiót, vissza- és előretekintést, mielőtt kitör a várva várt szabadság.
Olyan kérdéseket, amelyek mint egy fénykép vagy egy szelfi, rögzítik, hogy is van most a gyereked így ennek a nehezített tanévnek a végén, a nyár kezdetén. Ezek a kérdések egy kis bepillantást adnak a lelkébe – és abba is, mire vágyik. Egyben segítenek megalapozni, hogy tartalmasan teljen a nyár.
Olyan kérdésekre gondolok, mint például „Milyen fontos dolgot tanultál meg ebben a nehéz tanévben?” „Mire vágysz nagyon ezen a nyáron?” „Mit vársz legjobban a nyárban?” „Szerinted miben leszel más a nyár végén?” Hasonlóak ezek a kérdések akár a beszélgetőkártyákhoz is, amelyből már többfélét készítettünk.
Ez a kérdéssor most részben egy „szelfi” a mostani állapotról, egy pici visszatekintés az elmúlt tanévre, részben pedig előretekintés a nyárra. Kitalálhatsz más kérdéseket is persze, amelyeket találóbbnak gondolsz a magatok számára. Ezt a kérdéssort viszont most nyomtatható formában is elkészítettem, itt tudod letölteni.
Nyárkezdő kérdések
Nevem (és becenevem):
Magasságom:
A legjobb barátom/barátnőm:
A kedvenc tevékenységem:
A kedvenc színem:
A kedvenc könyvem:
A kedvenc filmem:
A kedvenc zeném:
Amit legjobban szeretek magamban:
Egy fontos dolog, amit megtanultam ebben a tanévben:
Egy nap majd szeretnék ………………………………….…………. lenni.
Ha behunyom a szemem és a nyárra gondolok, ezt látom:
Ezt szeretem a nyárban:
Erre vágyok nagyon ezen a nyáron:
Ezt várom nagyon a nyárban:
Feltett szándékom, hogy ezen a nyáron…
Ezen a nyáron szeretnék sokat………………….
Ez szokott nehéz lenni a nyárban:
Ezt tudom tenni, hogy ilyenkor könnyebb legyen:
Szeretném, ha a nyár végén el tudnám azt mondani, hogy…………………….
A nyár végére abban leszek már más, hogy ………………….
Családi rituálé is lehet
Ezeket a kérdéseket akár minden tanév végén megválaszolhatja a gyereked. Még egy aktuális fotót is csatolhattok hozzá. Éveken keresztül összegyűjthetitek egy személyre szóló mappában. Aztán akár egy év vagy 5 év után, minden évben vagy csak amikor leérettségizett, újra végignézhetitek.
Lehet, hogy derülni fogtok a régi válaszokon, vagy épp a fejeteket fogjátok. Az is lehet, hogy elérzékenyültök. Különleges visszapillantás lesz arról mindkettőtök számára, hogyan változott a gyereked évről évre, hogyan alakultak a vágyai, álmai, reményei.
Akár egy családi rituálét is teremthettek ebből, és minden nyári szünet kezdetén sor kerülhet rá. Külön csavar lehet benne, ha te is évről évre megválaszolod ezeket vagy hasonló kérdéseket vagy akár közösen, családilag ejtitek ezt meg.
Az ilyesfajta családi rituáléknak, tradícióknak nagyon fontos szerepe van. Növeli a gyerekeid biztonságérzetét, erősíti a „tartozom valahova” érzését. Elmélyíti a kapcsolatotokat és közös élményeket, emlékeket teremt. Egyben értékeket is átad: jelen esetben például azt, hogy az önreflexió fontos része az életnek.
Egy ilyen visszapillantásnakezért a vidám pillanatokon kívül más haszna is van: növeli a tudatosságot a gyermekedben (is). Segít észrevenni, hogy ők maguk, az egyéniségük, az identitásuk hogyan változik évről évre. Segít integrálni ezeket a változásokat egy önmagukról alkotott komplexebb képbet és ezáltal megerősíti a belső stabilitásukat: „Igen, ennyit változok évről évre, és ez mind én vagyok.”
Az igazán feltöltő nyár megalapozása
Sokszorosan nehezített volt ez a tanév. Háború, energiaárak, pedagógustüntetések… mindez a gyerekeinken is meghagyta a lenyomatát. Nem csoda, ha alig várták, hogy vége legyen az iskolának. Velük örülünk, hiszen jól emlékszünk gyerekkorunkból, milyen ünnep, amikor kitör a nyári szünet.
Ezért most különösen fontos a töltődés. Szánjatok időt ennek a kérdéseknek a megválaszolására. Lehet akár egy ráérős közös este programja is. Hagyjatok időt magatoknak, hogy elképzeljétek, milyen nyárra vágytok, milyen vágyaitok vannak, milyen jó dolgokat vártok a nyárban, mi okoz örömet benne.
Ily módon a nyárra vonatkozó kérdések megválaszolása, a nyárhoz kapcsolódó örömök elképzelése, „elővételezése” nemcsak egy kellemes időtöltést jelent, hanem megalapozza, hogy nagyobb eséllyel élhessétek meg ténylegesen ezeket a pozitív élményeket.
A modern idegtudományok egyik fontos felfedezése, hogy a figyelmünk fókuszálása hatással van arra, hogyan aktiválódnak az agyunkban a neuronok. Ahogy képzeletben elővételezzük a nyár örömeit, ezzel azokat az idegpályákat erősítjük meg, amelyek majd segítenek valóban észrevenni és megélni ezeket a jó élményeket.
Gyerekkoromban nagy hatással volt rám a következő vicc / példázat: Az optimista és a pesszimista kap egy kosár almát. Az optimista mindig kiválasztotta a legjobb almát, és azt ette meg – így ő egy kosár jó almát evett meg. A pesszimista mindig kiválasztotta a legrosszabb almát, és azt ette meg – így ő egy kosár rossz almát evett meg.
Ez kevésbé tudományosan, de hasonlóról szól. Az elvárásaink, ahogy előre elképzeljük a dolgokat, nagyon nagy befolyással vannak arra, ahogyan majd a valóságban megéljük a különböző helyzeteket. És mindez természetesen igaz az előttünk álló nyárra is.
A pozitív élmények elmélyítése
A feltöltő, pozitív élmények egyátalán nem jelentenek szükségszerűen tengerparti nyaralást, nagy külföldi utazást. Egyszerűen csak olyan helyzeteket, tevékenységeket, együttléteket, amelyekben a gyerekeink jól érzik magukat, amiben örömmel vannak jelen.
Ráadásul még arra is megtaníthatjuk őket, hogy hogyan válhatnak ezek a pozitív élmények maradandóbbá számukra. Próbáld ki először te magad: amikor valami pozitív élményt élsz meg, állj meg 5-10 másodpercre, és tudatosan figyelj arra, amit éppen átélsz. Érezd át egészen, hogyan éled meg ezt a pillanatot, hogyan jelenik meg ez az élmény a testedben.
Melegség árad szét benned? Ellazulnak az izmaid? Lassabb lesz a lélegzetvételed vagy épp gyorsabb? Milyenek a fények, a színek körülötted? Milyen hangokat hallasz? Milyen illatot érzel? Minél több érzékszerveddel befogadod, annál komplexebben éled át az élményt.
Az érzéseink, élményeink, vágyaink, gondolataink folyamatosan formálják az idegrendszerünket, az agyunkat. Ha tudatosan megéljük a pillanatot, ez különösen hangsúlyos szerepet játszhat ebben a folyamatban. Amire ugyanis a figyelmünket fordítjuk, az mélyebben rögzül bennünk, jobban megmarad a memóriánkban.
Tanítsd meg ezt az „élményátélési módot” a gyerekednek is. Nemcsak erre a nyárra, de egész életre szóló útravalót adhatsz vele a kezébe. A mélyebben átélt pozitív élmények ugyanis növelik annak a valószínűségét, hogy újabb pozitív élményeket éljünk át. Arra tanítjuk vele az agyunkat, az idegrendszerünket, hogy egyre inkább képes legyen észrevenni és megélni a pozitív érzéseket.
Az idei tanév nehéz történései után különösen szükségünk van a regenerálódásra, a pihenésre, minél több pozitív élményre. A gyerekeinknek főleg, hiszen nekik sokkal kevesebb eszközük van még a megterhelő érzések kezelésére, feldolgozására.
A pozitív élmények ugyanakkor nemcsak a feltöltődéshez járulnak hozzá, hanem megerősítik bennük a „rezilienciát”, vagyis az érzelmi ellenállóképességet. Ez pedig az egyik legnagyobb útravaló, amit adhatunk nekik, bárhogyan is alakul a világ.
