Hogyan legyen tényleg meghitt a karácsonyi családi együttlét?
Véget ért az iskola, letesszük a munkát. Megérkezik a karácsony, és vele az örömteli, meghitt, ünnepi együttlét a családdal – legalábbis ez él az álmainkban. A valóságban mégis sokszor feszültségekkel, akár veszekedésekkel teli napokat is jelenthet ez az ünnepi idő. Miért van ez így, és mit tehetünk, hogy a karácsonyi családi együttlét valódi találkozás lehessen?
Honnan jön a feszültség a családi együttlét során?
A karácsonnyal kapcsolatban nagyon sok, akár nem is tudatos elvárás él bennünk. Ezeket részben a családunkból hozzuk, részben a társadalmi, kulturális szokásokból, elvárásokból fakadnak. Sok olyan, szinte kötelező jellegű norma van, amit mindenáron be akarunk tartani. Úgy érezzük, különben nem is lenne karácsony a karácsony.
Ilyen az ajándékozási norma: meg kell találni a legjobb karácsonyi ajándékot mindenkinek. Ezt már november elején elkezdik ránk nyomni a boltokban a felállított karácsonyfákkal, karácsonyi díszítésekkel. Ilyen norma a nézeteltérések kötelező felfüggesztése, a “veszekedési tilalom”, hiszen a karácsony a szeretet és a béke ünnepe. És ilyen a kötelező családi együttlét, találkozás normája is.
Ezeknek a normáknak, elvárásoknak próbálunk megfelelni. Megkísérelünk az év végi mókuskerékből hirtelen kiszakadva, nagyon rövid idő alatt egy idealizált, vágyott valóságot megteremteni – amely idealizált valóság nagyon eltér az év többi részére jellemző valóságtól. Ebből az ellentétből pedig óhatatlanul feszültségek születnek.
A feszült helyzetekben érdemes lehet gyors és hatékony stresszoldó módszereket alkalmazni, de ennél sokkal többet is tehetünk a békés családi együttlét érdekében! Érdemes alaposan átgondolni, milyen konkrét változások, igények, kihívások okozzák a stresszt ezekben a napokban. Mit tehetünk, hogy elkerüljük, oldjuk a feszültséget, és megtaláljunk a megoldásokat, hogyan lehet békés a karácsonyi előkészület.1
Átállás a hétköznapokból az ünnepre: ez is kihívást jelent!
Az ünnepek előtti hétköznapok általában túlfeszített rohanással telnek. A munkahelyen sokszor nagy ilyenkor a hajtás, le kell zárni az évet. Ehhez jönnek az ajándékbeszerző körutak, a közlekedési dugók, a tülekedés. Ebből nagyon hirtelen kell átállni... nem is a pihenésre, hanem az otthoni karácsony előtti feladatokra.
Ráadásul nem vagyunk ahhoz szokva, hogy ilyen hosszú időt, mint a karácsonyi ünnepek, éjjel-nappal együtt legyünk. A hétköznapi rutinban mindenkinek megvan a saját menetrendje, a saját kis élete, amikor csak napi néhány órát töltünk együtt. Ebből csöppenünk bele hirtelen az állandó együttlétbe.
Elvesztjük a saját életünk megszokott rendje, a saját terünk feletti kontrollt. Ez pedig szükségszerűen stresszel jár.2 Az ünnepek alatt újra meg kell tanulnunk egymáshoz alkalmazkodni.
A különböző családtagok különböző dolgokra vágynak, és ezek akár ellentétben is állhatnak egymással. Hogyan pótoljuk be az alváshiányt hosszú reggeli alvással, ha otthon vannak a gyerekek? Hogyan társasozzunk a gyerekekkel, ha közben be kell vásárolni, és minden nap ebédet főzni? Hogyan hangoljuk össze 2-3-4-5-6 ember különböző igényeit, miközben a karácsonyi nagytakarítást, sütést, karácsonyfa-díszítést és ajándékcsomagolást is meg kellene valakinek csinálni?
Kreatív megoldások a karácsonyi napokra – közösen
Akár tetszik, akár nem: egyszerre van bennünk a pihenés vágya, a felgyűlt érzelmi hiány és a karácsony körüli feladatok kihívása. Fontos, hogy mindezt tudatosítsuk magunkban – így jobban érteni fogjuk a bennünk gyűlni kezdő feszültség okát, és könnyebb lesz vele mit kezdeni. Tudjuk, értsük: a helyzetben magában kódolva van a konfliktus, és készüljünk fel rá előre, mit is kezdünk vele!
Legjobb, ha a karácsonyi szünet kezdetével leülsz a pároddal és a gyerekekkel, vagy a gyerekekkel, ha egyedül neveled őket, és átgondoljátok a következő másfél-két hetet. Nem kell egyedül vinned a válladon a “csak éljük túl valahogy a karácsonyt!”-helyzet felelősségét! Ha együtt veszitek szemügyre a kihívásokat, a hozzájuk kapcsolódó érzéseiteket, és együtt keresitek a közös megoldásokat, mindenkinek könnyebb lesz!
Gondoljátok át együtt:
1. Ki mire vágyik igazán ebben az ünnepi időben? Mi a legfontosabb, a “minimum”, amire szüksége van, hogy azt tudja érezni: ez egy igazi karácsony?
2. Mi az, ami jól működött tavaly ezekben a helyzetekben?
3. Mi az, ami nem működött jól ezekben a helyzetekben, és érdemes lenne másképp csinálni?
4. Kinek mi jelenti a legnagyobb stresszt az ünnepek alatt? Mi segítene ezt csökkenteni?
5. Milyen feladatok azok, amelyeket mindenképpen el kell végezni, és mi az, amit el lehet engedni?
6. Írjátok össze, hogy egyértelmű legyen: ki mit vállal, mi lesz a feladata a közös, békés karácsony érdekében!
Érdemes a gyerekeket is komolyan venni, meghallgatni, ők mire vágynak a karácsonyi napokban, mi jelenti számukra a feszültségforrást, és számítani a megoldási javaslataikra. Hiszen itt nem egy általunk szülőként nyújtott szolgáltatásról van szó, hanem a közös karácsony megteremtéséről, amelynek ők is igen fontos részei! Ha azt érzik, hogy komolyan vesszük, partnerként kezeljük őket, sokkal inkább tekintik saját felelősségüknek, hogy hozzájáruljanak a valódi ünnep megteremtéséhez.
Miért is olyan fontos ilyenkor a családi együttlét?
A karácsony nemcsak vallási, kulturális, hanem családi ünnep is. Igazából nehezen tudjuk elképzelni, hogy valakinek egyedül, magányosan meghitt karácsonya lehet. Az ünnephez hozzátartozik számunkra a közösség: a család jelenléte is. És nemcsak a szentestéről, a szűk családdal való együttlétről van szó, hanem a tágabb családdal való találkozásról is.
A karácsonyi családi együttlétekben megéljük az odatartozást, a családhoz tartozás élményét. Ez egyben a családi identitás megnyilvánulása is: mi így együtt vagyunk egy család. Karácsonykor megéljük ennek a családi közösségnek, összetartozásnak az időbeli folytonosságát is – minden feszültség, konfliktus ellenére, amit ez a család hordoz. Ez azt üzeni nekünk, hogy nem egyedül, számkivetettként éljük az életünket, hanem odatartozunk valahova, odatartozunk a “klánhoz”.3
Ezért is szeretnénk, hogy hogy a karácsonyi együttlét jól sikerüljön, jó élmény legyen. Arra vágyunk, hogy a családi együttlét ismét, mint az előző években is, megerősítse azt a képünket, tapasztalatunkat, hogy mi összetartozunk: “egy vérből valók vagyunk”. A hiányainkkal, feszültségeinkkel, nem ideális voltunkkal együtt is.
Mint ahogy ebben a másfél perces kedves kis reklám-videóban is:
De mi van a feszültségekkel a nagycsaládi találkozón?
Az év során ritkán találkozunk a nagyobb család tagjaival, ilyenkor van lehetőség arra, hogy mindannyian együtt legyünk. Ki gondolná, hogy a tágabb családdal való karácsonyi együttlétekben is kódolva van a konfliktus lehetősége!… De miért is?
Ritkán látott rokonokkal kellene hirtelen sok időt eltölteni meghitten és békességben, miközben akár régi, ki nem mondott feszültségek, ellentétek, meg nem oldott konfliktusok is lehetnek köztünk. Ahogy ugyanis újra együtt van a nagyobb család, a férj/feleség/szülő szerep mellett egyszerre leszünk gyerek és testvér szerepben is. Ezeknek a szerepeinknek a mentén pedig felbukkanhatnak korábbi nézeteltérések, rivalizáció, irigység, féltékenység ésatöbbi.
Lehet, hogy meglepődve veszed észre, hogy miközben felnőtt ember vagy, felelősségteljes feladatokkal, magad is szülő, saját családdal – mégis, a nagycsaládi együttlét előhívhatja belőled a régi, gyerekkori viselkedési sémákat akár a szüleiddel, akár a testvéreiddel kapcsolatban.4
A családban történt változások szintén kihívást jelenthetnek. Ha válás, különélés, újraházasodás történt az utóbbi évben, akkor ebből is származhatnak feszültségek: ki az, aki ott van, ki az, aki nincs – és azért nincs, mert nem hívták meg, vagy meghívták, de nem jött el? és kit hibáztatunk mindezért? Ha pedig valaki meghalt az előző év során a családból, akkor a hiánya fájdalmasan jelen lesz az első nélküle töltött karácsonyon. Ráadásul a jelenléte nélkül a családi dinamika is megváltozik.
Hogyan lehet valódi találkozás a családi együttlét?
Nem valószínű, hogy az anyósod / apósod megváltozott időközben, a sógorod / sógornőd jó eséllyel ugyanolyan idegesítő, a testvéreddel lehet, hogy máig rivalizáltok, akár még ma is rosszul viseled, hogy anyukád / apukád beleszól(na) mindenbe… attól, hogy karácsony van, a szeretet és béke ünnepe, attól ezek a feszültségek, meg nem oldott konfliktusok még mind jelen vannak.
Fontos, hogy ezt tudatosítsd magadban: ezek a konfliktusok, feszültségek ott vannak. Azt is tudatosítsd, hogy ezeket jó eséllyel nem a családi karácsony során fogjátok megoldani. De azzal is érdemes lenne szembenézned, hogy fontos lenne ezekkel a feszültségekkel kezdeni valamit, leülni beszélni róla az érintett személlyel: kinek mi a nehéz és mire vágyna? Mindezt egy alkalmas helyzetben és időben, nem itt és most a karácsonyi együttlétben.
Ha tudod, hogy úgyse oldódtak meg időközben maguktól a konfliktusok, és kész vagy arra is, hogy valamikor máskor leüljetek keresni a megoldást – akkor sokkal szabadabb lehetsz egy valódi találkozásra itt és most, a karácsonyi együttlétben.5
Adj esélyt magadnak, hogy más szemmel nézzél a családtagjaira, többet láss meg belőlük, mint amilyennek egyszer s mindenkorra beskatulyáztad őket. Ha te nyitsz feléjük, ha te másképp viszonyulsz, akkor lehet esélye a változásnak a kapcsolatban. Ha meg tudod engedni magadnak, hogy lehetnek mások, mint amilyennek elkönyvelted őket, akkor akár egészen meglepő új oldalaikat is felfedezheted!
És hogyan lehet felfedezni ezeket az új oldalaikat? Sokat segíthet ebben, ha jó kérdéseket tudsz feltenni, nem csak a szokványos “Hogy vagy?” hangzik el. Hiszen erre jó eséllyel meg is kapod a szokványos választ: “Köszönöm, jól.”, és már be is halt a társalgás.
Hogyan kérdezzünk úgy, hogy valódi találkozás születhessen?
Lehet olyan, nem szokványos kérdéseket is feltenni, amelyek mindkettőtöket jobb hangulatba hoznak, és egy jóízű beszélgetés kerekedhet ki belőlük. Lehet, hogy a másik először meglepődik a nem szokványos kérdés hallatán, de pont ez a meglepődés fogja kizökkenteni abból a megszokott rutinból, ahogy eddig egymáshoz szóltatok. Így születhet meg egy valódi találkozás lehetősége.
Fontos, hogy ne csak a szavaidban, hanem a nonverbális jeleken keresztül is érezze a másik, hogy nyitsz felé. Ha összefonod a karod, másfele nézel, miközben beszélsz, az nem segít. Jelezd a mosolyoddal, a szemkontaktussal, a nyitott testtartásoddal, hogy valóban érdekel, amit mond!
Ezek a fajta kérdések akkor is segíthetnek, ha olyan családtagról van szó, akiről azt érzed: távol vagytok egymástól, nincs is valódi kapcsolatotok, és nem is tudod, hogyan lenne esélyetek közelebb kerülni egymáshoz.
Hogy milyenek is ezek a nem szokványos kérdések? Itt van segítségül néhány mutatóba:
Mi volt az, ami igazán megnevettetett ebben az évben?
Milyen hírt kaptál egy szerettedtől idén, ami boldoggá tett?
Mi sikerült igazán jól ebben az évben?
Mibe teszel szívesen energiát, hogy fejlődj benne?
Hogyan segítettél idén valakinek?
Mit értékelsz magadban?
Mi a kedvenc módszered a pihenésre, töltődésre?
Mit teszel, hogy le tudj lassulni, és élvezzed a karácsonyi időt?
Mi az a három dolog, amiért most leghálásabb vagy az életedben?
Milyen kedves dolgot tehetsz meg, amivel szebbé teszed egy szeretted karácsonyát?
Valódi együttlét az egész családdal – segítünk! (ajándékunk a karácsonyi időszakban elérhető)
Ha arra vágysz, hogy ne csak egyes emberekkel tudj jobban kapcsolódni a karácsonyi együttlét alkalmával, ha szívesen megélnéd a családi együttlét során az összetartozást, a közös beszélgetés örömét nagyobb körben is (akár a szűk családban, akár a nagycsaládi találkozón) – ebben is segítünk!
Karácsonyi ajándékként készítettünk számodra egy karácsonyi beszélgetős-kártya sorozatot. A 48 kártya mindegyikén a fentiekhez hasonló kérdéseket találsz, amelyek segítségével jó hangulatú, vidám, feltöltő beszélgetést folytathattok – ráadásul jobban meg is ismeritek egymást! Ezekkel a kártyákkal tematizálva a beszélgetést sokkal könnyebb megélni azt a bizonyos “összetartozás-érzést”, amire vágyunk karácsonykor.
Nincs más dolgod, mint letölteni a karácsonyi beszélgetős kártyákat, kinyomtatni és kivágni őket, és beletenni egy szép karácsonyi tálba vagy dobozba. Akár az ebéd végén a családi asztalnál, vagy már a nappaliban leülve a süteményeket majszolva körbemehet a kártyás tál. Sorban mindenki húz egy kártyát, és válaszol a kérdésre. Fontos, hogy az elején megállapodjatok: meghallgatjátok egymást, beszólásnak helye nincs, legfeljebb valódi érdeklődésről szóló kérdéseknek!
Jó családi beszélgetést kívánunk!
1 hozzászólás érkezett a cikkhez: “Hogyan legyen tényleg meghitt a karácsonyi családi együttlét?”