Mit csinálj, ha pornót nézett a gyereked?! 1.
Szeretjük azt gondolni, hogy csak mások gyerekével történhet meg, hogy (véletlenül) pornót néz. Úgyhogy nem is kell még erről a témáról beszélni vele, ráér, ha majd kamasz lesz, igazából úgyis akkor időszerű, nem?
Félünk attól is, hogy elvennénk az ártatlanságát, ha a pornóról beszélnénk neki, hogy inkább ártanánk vele, mint segítenénk. Amúgy is nehezünkre esne egy ilyen beszélgetés… éppen ezért is van annyi érvünk, miért is érünk rá még ezzel.
És mekkorát tévedünk!
De mivel is áltatjuk magunkat?
Készülj fel rá, hogy megtörténhet!
„A gyerekem még túl fiatal ahhoz, hogy a pornóról halljon!” Amint hozzáférése van valamilyen eszközzel az internethez, vagy együtt van olyan gyerekekkel, akik hozzáférnek…akkor sajnos elég idős ahhoz, hogy tudjon a pornóról.
„A gyerekemet még nem érdekli a szex-téma, és különben se olyan típus, aki pornót nézne!” Nagyon sok gyerek véletlenül botlik bele a pornóba, nem azért, mert direkt keresi. Vagy csak természetes módon kíváncsiak a testükkel kapcsolatban, vagy kérdéseik vannak a szexszel kapcsolatban, rákeresnek – és pornót találnak. Vagy egy mások gyerek mutatja meg nekik.
„Az én gyerekem nincs veszélyben, csak felügyelet alatt használhatja a netet, és szűrőprogramokat tettünk fel.” Ez tényleg nagyon fontos, és védi őt – de mi van akkor, amikor a nagyszülőknél van, vagy a barátjánál?
„A gyerekem hála Istennek azt se tudja, mi az a pornó, ugyan minek beszéljek neki róla?!” Csak idő kérdése, hogy találkozzon vele. Ha fel van készítve, kisebb az egyébként oly gyakori traumatikus hatás esélye, és tudni fogja, mit tegyen abban a helyzetben.
Bármilyen nehezedre esik, tudomásul kell venned: ha a gyereked hozzáfér az internethez, együtt van más gyerekekkel, vagy elmegy hozzájuk látogatóba, akkor ki van téve annak, hogy pornóval találkozik. Előbb-utóbb megtörténik.
És mit tehetsz szülőként, ha már megóvni nem tudod tőle? Késleltetheted az idejét, és ez nagy különbséget jelent. Felkészítheted rá: felvértezheted tudással és eszközöket adhatsz a kezébe a helyzet kezeléséhez. És Te magad is felkészülhetsz, hogyan reagálj majd, ha egyszer megtörténik.
Amikor kiderül, hogy a gyereked pornót látott.
Tartsd kezedben a saját érzéseidet!
Szülőként ilyenkor azt érezheted, mintha jeges vízzel nyakon öntöttek volna. Összetört a szeretettel szőtt biztonságos burok, amiben nevelgetted – nem tudtad megvédeni a gyerekedet. Pedig nagyon szeretted volna, legalább még egy darabig.
Ilyenkor kulcsfontosságú, hogy ura maradj az érzéseidnek. Sok minden kavaroghat benned, szomorúság, tehetetlenség, akár pánik. Meg persze düh, hogy is miért kellett ilyen helyzetbe kerülnie, ki a felelős ezért?! Attól is függhet mindez, mennyi idős most a gyereked.
Lényeges, hogy később majd foglalkozzál a saját érzéseiddel, de egyelőre próbáld meg félretenni őket. Lehet, hogy a sokk hatására legszívesebben szétvernéd azt az átkozott okostelefont vagy tabletet (mint sok más szülő…), de ne tedd! Itt és most a gyerekedre kell figyelned, most neki kell segítened, hogy mit is kezdjen ezzel a helyzettel.
Ha úgy érzed, ez mégse megy most rögtön, akkor legalább annyit tegyél, hogy megköszönöd neki, hogy elmondta, hogy így bízott benned. Nyugodtan jelezd neki, hogy most szükséged van egy kis időre, aztán nemsokára megbeszélitek. Vonulj félre egy kicsit, hogy megnyugodjál.
Ha nagyon ideges lettél, akkor vegyél néhány lassú és mély lélegzetet. Tudatosan lazítsál, és akkor menj megbeszélni vele a dolgot, amikor már képes vagy ezt többé-kevésbé nyugodtan megtenni.
Szeretettel fordulj felé!
Ha a kisebb gyereked odajön hozzád, és elmondja neked, hogy pornót látott, mert véletlenül belebotlott a neten… vagy valaki más mutatott neki az iskolában vagy az edzésen… először is hangsúlyozd, mennyire örülsz, hogy ezt elmondta neked! Biztasd, hogy máskor is mindent megoszthat veled.
Semmiképpen se szidd le, vagy szégyenítsed meg. Sok zűrzavaros érzés kavaroghat benne, amivel nem is tudja, mit kezdjen. Ha érzi, hogy elfogadod, akkor máskor is bizalommal tud majd fordulni hozzád nehéz ügyekben. De ha kiabálsz vele, vagy leteremted, akkor azt gondolja, hogy igazán kár volt neked elmondania.
Ráadásul, különösen, ha fiatalabb gyerekről van szó, jó eséllyel sokkal nagyobb sokk volt számára, amit látott, mint neked most ez a helyzet… Ahhoz, hogy feldolgozhassa a nehéz és szorongató érzéseit, szüksége van arra a biztonságra, amit a szereteted és az elfogadásod jelent számára.
Mindez akkor is igaz, ha a kamasz gyereked jön oda ezzel, vagy éppen te veszed észre, hogy pornót néz. Fontos és előrevivő beszélgetés születhet ebből a helyzetből, ha már így alakult a dolog. De úgy nehezen, ha felháborodva kiabálsz vele (bármilyen érthető reakció is lenne ez részedről). Pedig fontos tényekkel kell tisztában lennie a pornóval kapcsolatban.
Érdemes kihasználnod vele ezt a lehetőséget, hiszen jó eséllyel nem is fog tudni más értelmes felnőttel beszélni a témáról. A kortársaitól meg nem fogja ezeket az infókat hallani, sőt, egészen más és téves infókat fog hallani… de veled, ha már így alakult, értelmes és kritikus beszélgetést folytathat róla.
Ha a kisiskolás (vagy óvodás 😢) gyereked nézett pornót…
Miután elmondtad, milyen jó, hogy megosztotta ezt veled, és máskor is jöhet hozzád bármilyen kérdéssel, fordulhat hozzád bármilyen nehéz üggyel – az első, legfontosabb feladat, hogy segíts neki helyretenni, amit látott.
Egy kisiskolás (vagy pláne óvodás) gyerek számára a pornó nehezen feldolgozható és értelmezhetetlen. Ijesztő, félelmetes, és komoly szorongást kelthet benne. Ha pedig durva, erőszakos pornót látott (ami sajnos könnyen előfordulhat) – az akár traumatikus élményt is jelenthet számára.
Szüksége van a segítségedre, hogy a történteket fel tudja dolgozni, egyedül nem fog vele boldogulni. És bármennyire elkeseredett vagy, annyiból szerencsések vagytok, hogy legalább kiderült. Így esélyetek nyílik, hogy ha már találkozott a pornóval, a lehető legjobban jöjjön ki ebből a helyzetből, és a legkevesebb káros hatása legyen a dolognak.
Segíts neki feldolgozni a történteket!
Nagyon fontos, hogy segíts neki mit kezdeni ezekkel a nehéz érzésekkel. Egy nehéz élményt akkor kezdünk feldolgozni (és most egy kis agyműködés jön 😊), ha a „racionális” bal agyféltekénk segít értelmet adni a történteknek, megnevezni azokat a nagy és félelmetes érzéseket, amelyek elárasztják az „érzelmi” jobb agyféltekét.
A történtek elmesélésével lehetővé válik a gyereked számára, hogy megértse, mi is történt, hogy szavakba önthesse a kavargó érzéseit, és tovább tudjon lépni. Amikor ugyanis beszámol az egész helyzetről, mindkét agyféltekéjét igénybe veszi.
Ahhoz, hogy el tudja mondani, mi történt, a bal agyféltekének sorba kell rendeznie az eseményeket. Ehhez szavakra és gondolkodásra van szükség. Eközben az általad nyújtott biztonságból emlékezhet vissza és nevezheti meg a megélt érzelmeit, így szelídítve meg őket. Ilyenkor egyszerre használja a jobb és bal agyféltekéjét, és ez segít neki feldogozni a nehéz élményt.
Ebben a folyamatban úgy tudod segíteni, ha kérdezgeted, ha lehetősége van részletesen elmesélni az eseményeket, mindazt, amit átélt, te pedig megértően és együttérzően meghallgatod.
Tegyél fel kérdéseket
Kérdezd meg tőle, hogy esett meg a dolog, hol találkozott pornóval – otthon, a barátjánál, az iskolában? Véletlenül botlott bele, vagy valaki megmutatta neki? Biztasd, hogy mondja el részletesen: „Segíts megértenem, hogyan is történt ez!” A konkrét helyzet elmesélése már maga segít neki az ijesztő élményt a racionalitás keretei közé helyezni.
Arról is essen szó, mit is látott és nyugtázzad: „Értem, azt láttad, hogy egy meztelen nénit bántottak a bácsik / megkötöztek egy nénit / egy néni a szájába vette egy bácsi fütyijét/ ijesztő hangokat hallottál…”
Sajnos, nagy a valószínűsége, hogy ilyesmit (is) látott, nemcsak egy kis szolid szexet, pedig már az is nehezen értelmezhető egy kisgyereknek. De ha kimondhatóvá válnak a látottak, akkor a félelmetes képsorok a szavak racionalitása által máris veszítenek a hatalmukból.
Reagálj az érzéseire is: „ez nagyon felkavaró / félelmetes / érthetetlen /… lehetett a számodra…” Ha megnevezi, kimondja az érzéseit, máris kevésbé lesznek ijesztőek, és megkönnyebbül, . „Gondolom, nem nagyon tudtad, mit is csinálj ebben a helyzetben. Nem csodálom.”
Mindezzel segítesz neki, hogy értse: nincs azzal semmi baj, hogy ilyen érzései voltak, vagy hogy nem tudta, mit is kezdjen akkor és ott. Fontos, hogy megnyugtasd, és ne érezze azt, ő most milyen rossz gyerek, mert ilyen helyzetbe keveredett.
Beszélj vele az egészséges szexualitásról!
Ha már beszélgettél vele a szexualitásról korábban, akkor most egyszerűbb dolgod van, mert van már egy értelmezési rendszer, amihez képest el tudjátok helyezni a pornót. Ha még nem, akkor most menthetetlenül meg kell tenned…
Mesélj neki arról, hogy a felnőtteknek van egy különleges nyelve, ahogy ki tudják fejezni a szerelmüket egymás iránt, amikor szeretkeznek, hogy ilyenkor sokat ölelik és csókolják egymást, hogy nemcsak a szájukkal, hanem a nemi szerveikkel is tudnak csókolózni, egymásba is tudják tenni őket, és ez nagyon jó érzés nekik, hogy ebből a szerelmeskedésből fakadhat egy új élet is…
Mondd el, hogy a pornó nem a valóság!
Aztán mondd el neki, hogy „amit a képernyőn láttál, az nem ez. Ez nem szeretkezés volt, ahol két ember szerető kapcsolatban van és törődik egymással.” Azt is mondd el, hogy „amit láttál, nem gyerekeknek való volt, felnőtteknek szólt, de sok felnőtt se szereti az ilyen filmeket.”
Fontos, hogy megértse, hogy a pornó hamis képet ad: „a valódi szeretkezés, az egészséges szerelmes együttlét egészen más, mint amit láttál, a valóságban nem így viselkednek egymással az emberek”. Elkezdhet ugyanis nagyon szorongani tőle (szoktam ezzel Ciklus-shown találkozni, ahol nemegyszer elmesélnek ilyen jellegű élményeket is a lányok ☹), hogy neki is ezt kell majd csinálnia, amit a pornóban látott. Pláne, ha erőszakos, kötözős filmbe futott bele.
Magyarázd el, hogy „amit a képernyőn láttál, azt megrendezték, és színészek jelenítették meg, mint bármilyen filmet.” A durvaságot, a gesztusokat, az arckifejezéseket, ahogy használták egymást a szereplők, ezt mind csak eljátszották. „Ez mind hamis képet fest, a valódi szeretkezés egészen más – mint ahogy csinálnak a felnőtteknek ijesztő horrorfilmeket is, ami nem a valóságos világot ábrázolja.”
Azt is elmondhatod, hogy nem találod jónak ezeket a filmeket, azt meg végképp nem, hogy ezzel gyerekek találkozhatnak. És biztasd, hogy tegye fel nyugodtan, ha vannak kérdései – a látottak érthetetlenek lehetnek a számára, és rengeteg kérdés kavaroghat benne. És persze válaszolj is rájuk!
Törődj vele továbbra is!
Készülj fel arra, hogy a gyereked több alkalommal is előhozhatja a történteket, ahogy lassan feldolgozza a dolgot. Ez teljesen rendben van és egy egészséges lélektani történés. Szánj időt arra, hogy ha felhozza, újra meg újra átbeszélhessétek a dolgot.
Az is lehet, hogy később jutnak eszébe még olyan feszítő részletek, amikről először nem esett szó. Ha segítesz neki megnevezni az érthetetlent és a fájdalmasat, egyben meg is szelídítitek mindazt, ami ijesztő.
Előfordulhat, hogy ez nem bizonyul elegendőnek. Lehetséges az is, hogy túl erős trauma érte, és a te szereteted és törődésed mégse bizonyul elegendőnek.
Ha azt tapasztalod, hogy rémálmai vannak, gyakran sír, nemhogy kevesebbet gondolna a történtekre az idő előrehaladtával, hanem többet… vagy ha nagyon durva volt, amit látott és erősen felzaklatta (például erőszakolós, kötözős, szadista pornóba futott bele ☹)… akkor érdemes lehet elvinni gyerekpszichológushoz, aki szakavatottan segiteni tud neki feloldani ezt a traumát.
Készítsetek tervet a jövőre!
Utána pedig dolgozzatok ki tervet, hogyan kerülhetitek el, hogy újból belefusson a pornóba. Ha nincs otthon szűrőprogramotok, tegyetek minden eszközre. Beszéljétek meg, hogy otthon csak a közös térben használja a telefont / tabletet / laptopot, mikor és mennyit. Éjszakára semmiképp ne legyen a szobájában internetelérési lehetőség.
Beszéljétek át a biztonságos internethasználat szabályait. Ha netalán mégis pornóval találkozik, kapcsolja ki a gépet, lépjen ki az oldalról vagy forduljon el a képernyőtől. Mondja el azonnal neked, vagy ha nem otthon van, egy ott lévő megbízható felnőttnek, hogy mi történt és mit látott.
Beszéljetek át olyan helyzeteket is, mit tegyen, ha más gyerek (vagy felnőtt ☹) mutat neki pornót. Ez azért lényeges, mert váratlanul érheti egy ilyen helyzet. Ilyenkor könnyen lefagyhat, ami pedig kiszolgáltottá teszi. Fontos, hogy a fejében legyen, mit tegyen ilyenkor, hogyan tud nemet mondani, kilépni a helyzetből.
Fontos, hogy tudd: elég jó szülő vagy!
Sokszor úgy érezzük, hogy a gyerekünk viselkedése azt jelzi, mennyire vagyunk megfelelő szülők: “nyilván nem lenne gond vele, ha én jó szülő lennék…” Ha pedig pornót nézett a gyereked, akkor könnyen felbukkanhat benned a gondolat, hogy ez miattad volt. “Ha ezt tettem volna…ha gondoltam volna arra…”
Nyilván érdemes hátrébb lépned, és elgondolkodnod azon, hogy hogyan lehetett volna megelőzni, hogy így történjen. De nem azért, hogy bűntudatod legyen. Az interenet egyharmada pornó, és a pornóipar mérhetetlen erőkkel dolgozik azon, hogy minél több embert, minél fiatalabban kerítsen a hálójába. Sokkal nehezebb az interneten NEM belefutni pornóba, mint találkozni vele.
Könnyen lehet, hogy nem tudtad, mekkora veszélynek van kitéve a gyereked az interneten. Ha nem tudtál vele korábban beszélgetni a szexualitásról, vagy a pornóról – akkor ennek is megvolt az oka, miért ilyen nehéz ez számodra. Valószínűleg nem voltak mintáid erre gyerekkorodból, az is lehet, hogy máig egyfajta szégyenérzet kapcsolódik benned a témához.
Érdemes lehet elgondolkoznod azon, hogyan is viszonyulsz te magad a szexualitáshoz, vagy akár a pornóhoz. Ez most egy lehetőség erre is! De leginkább azért érdemes most mindezt átgondolnod, hogy világossá váljon: hogyan tudod a továbbiakban a legjobban segíteni a gyerekedet? Ez az, ami számít.
Engedd el nyugodtan a bűntudatot. Az, hogy a gyereked pornót nézett, nem azt jelenti, hogy rossz szülő vagy. Elég jó szülő vagy, hiszen épp most teszel azért, hogy a továbbiakban felvértezd a gyereked a pornóval szemben!
A cikk második részében arról olvashatsz majd, hogy mit tegyél, ha a kiskamasz vagy a kamasz gyereked nézett pornót!
Köszi, Csilla! Ez fantasztikusan gyakorlatias, alapos és profi írás.
Szuperlatívuszok a köbön, amit gondolok a cikkről!!!
Köszönöm a viszajelzést, Eszter! Nagyon fontosnak tartom ezt a témát, ahogy most már 10 év távlatában látom a gyakorlatban a Ciklus-showkon meg a középiskolás szerelem-párkapcsolat-szexualitás témájú projektnapokon, CSÉN-órákon, ahogy jön egyre fiatalabb korosztályt érint a pornó és egyre elfogadottabb a kamaszok között 🙁